Hirdetés
Hirdetés

A BUX volt a térség legjobb tőzsdeindexe?

Eidenpenz József, 2019. július 12., 16:00

A tőzsdeindexeket nem mindig lehet jól összehasonlítani egymással. Ha a számítási különbségeket kiküszöböljük, a közép-kezelt-európai térség indexei közül a lengyeleket és a cseheket megelőztük, a román index viszont jobb lehetett nálunk. Viszont Romániában az infláció is magasabb volt.

Időnként felmerül a kérdés, melyik tőzsde teljesített jobban a másiknál, vagy a többinél. Például szűkebb térségünkben, Közép-Kelet-Európában. Mi sem egyszerűbb annál, fogjuk az adott tőzsdeindexeket, és össze hasonlítjuk– gondolhatnánk. De mégsem ilyen egyszerű.

A problémát az okozza, hogy különböző tradíciók miatt sok tőzsdeindex, az úgynevezett árfolyam-indexek (“PR”, price return” típus) nem tartalmazzák a kifizetett osztalékok hatását. Az osztalékfizetés lényegében “elvész”, mert a részvények ára a kifizetés után rendszerint leesik valamelyest. Ez beépül az árfolyamba és azon keresztül az indexbe.

Hirdetés

Az index rosszabb teljesítményt mutat, mint  ha valóban az adott részvénypiacon fektettünk volna be. A valóságban az osztalékot fel lehet venni, és újra be lehet fektetni. (Igaz, adók és költségek is jelentkezhetnek.)

A BUX-nál beépítik

Ezért sok, modernebb indexet már úgy számolnak, hogy a kifizetett osztalékokat lényegében újra az adott részvénybe fektetik. Ahogy a Budapesti Értéktőzsde indexeinek kézikönyve írja:

“Az indexek az osztalékfizetéseket azzal a feltételezéssel veszik figyelembe, hogy a vállalatok által fizetett osztalékot a befektetők teljes mértékben ugyanannak a cégnek adott részvénysorozatába fektetik be, így az indexek a bázisidőponthoz képest aktuálisan realizált hozamot is tükrözik.”

Jelentős a különbség

Amelyek az osztalékfizetés pozitív hatását is beépítik az indexbe, azok az úgynevezett TR-, azaz total return-típusú indexek, és a BUX is ilyen. Nem ilyen viszont a Varsóban általában használt WIG 20, a prágai PX és a bukaresti BET index. Ezek az említett egyszerűbb, PR típusba tartoznak.

(Grafikon: Tradingview.com)
(Grafikon: Tradingview.com)

De már mindegyikhez számolnak újabb fajta, osztalékos, TR típusú verziót is. Hogy ez mennyire lényeges, azt mutatja például az első ábra a varsói index klasszikus és osztalékos változatáról. Azt láthatjuk rajta, hogy öt év alatt a normál index (kék vonal) mintegy három százalékkal esett, míg osztalékkal együtt (pirossal) 11 százalékos hozamhoz juthattak a befektető. A különbség tehát eléggé nagy tud lenni már pár év távlatában is.

Első-e Budapest?

Varsóban, Prágában és Bukarestben is van már osztalékkal együtt vett hozamot mutató index, de az utóbbi csak rövidebb ideje. Második grafikonunk azt mutatja, hogyan teljesítettek a térségbeli indexek tíz év alatt. A BUX van az élen, amely majdnem háromszorozta értékét.

A lengyel és a cseh részvénypiac osztalékkal együtt nem egészen kétszeresére nőtt, anélkül viszont jóval kevésbé, 20-30 százalékkal. A román mutatónak viszont az osztalék nélküli párja is majdnem utolérte a BUX indexet. A BET-TR változat első értéke a Bukaresti Tőzsde honlapja szerint 4910,39 pont volt 2012 szeptember 21-én. Csütörtökön pedig 14 445 pont, azaz a 2012-es érték majdnem háromszorosa.

A reálhozam is számít

Ha lenne adat korábbról, biztosan Bukarest kerülne az élre. Viszont Romániában az utóbbi tíz évben magas volt az infláció, nem egyszer ugrott fel a 4-8 százalékos sávba is. Ha reálhozamot is vizsgálnánk, akkor már nem biztos, hogy a bukaresti piac lenne a legjobb.

Kereskedjen az mfor trader rendszerével!

Esést vár a piacokon? Nálunk akkor is kereshet! Apple részvényeket venne, esetleg a Google és a Microsoft érdekli? Bízik az elektromos autókban: a Teslában vagy inkább a Mercedesben? Vagy inkább hazai pályán maradna? Ha a világ legnagyobb tőzsdéin, vagy 120 devizapárral kereskedne, adott a lehetőség. Tesztelje rendszerünket kockázatmentesen!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Miért nem gyengül az a fránya forint, ha mindenki azt várja?

Miért nem gyengül az a fránya forint, ha mindenki azt várja?

Miközben az MNB-nek hivatalosan nincs árfolyamcélja, a külföldiek már rég berendezkedtek arra, hogy a magyar jegybank folyamatosan a gyengébb szintek felé terelgeti a forintot. Mostanra úgy tűnik, belföldön is elfogadták az intézmények a folyamatot - ha azonban a grafikonok mögé tekintünk, azt látjuk, új szelek támadhatnak a devizapiacon. Külső szakértőnk jegyzete.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

  • A MÁP Plusztól a matuzsálemkötvényekig – érdemes még kamatra vadászni?

    2019. december 06., 16:30
    A MÁP Plusztól a matuzsálemkötvényekig – érdemes még kamatra vadászni?

    A kötvénypiac súlya valójában nagyobb a tőkepiacokon, mint a részvénypiacoké. A kibocsátott mennyiség a pénznyomdák hatására is tovább nő. Az egyszerű kisbefektetők is gondolkodhatnak államkötvényekben, de más hasonló termékekben is. Az oktatásban Magyarországon a pénzügyek szinte semmilyen szerepet nem kapnak, de ezt lehet pótolni.

További cikkek

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Vettél már a szuper-államkötvényből (MÁP Plusz)?