Hirdetés

Súlyos történelmi árny vetül a mai berlini konferenciára

Káncz Csaba, 2020. január 19., 07:39

A konferenciának sem a történelmi, sem a közelmúltbeli előzményei nem tölthetnek el bennünket pozitív várakozással. Számos jel szerint Berlin és az EU egy átfogó katonai beavatkozásra készül Líbiában és a térségben. Káncz Csaba jegyzete.

Militants, reportedly from the Misrata militia, prepare their weapons and ammunition before heading to the frontline to join forces defending the capital, in Tripoli, Libya, 08 April 2019. Commander of the Libyan National Army (LNA) Khalifa Haftar on 04 April ordered Libyan forces loyal to him to take the capital Tripoli, held by a UN-backed unity government, sparking fears of further escalation in the country. The UN said thousands had fled the fighting in Tripoli, while ministry of health reported 25 people, including civilians, were killed in the fighting. EPA/STRINGER
Líbiai katonák készülődése. Fotó: EPA/STRINGER

A líbiai proxi konfliktus megoldását célozva ma nagyszabású nemzetközi konferenciáttartanak Berlinben. A két, szembenálló líbiai vezető (Kalifa Haftar tábornok és Fajez al-Szarrazs) mellett részt vesznek az USA, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, az EU és az ENSZ képviselői. Merkel kancellár meghívót küldött az Afrikai Unió, az Arab Liga, a Kongói Köztársaság, Algéria, Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok és Törökország képviselőinek. Görögország nem kapott külön meghívót, ahol most emiatt áll a bál a belpolitikában.

Úton a világháború felé

Hirdetés

A konferenciának sem a történelmi, sem a közelmúltbeli előzményei nem tölthetnek el bennünket pozitív várakozással. Az 1884-85-ös berlini Kongó Konferencia gyorsította föl Afrika felosztását a nagyhatalmak között. A konferencia kezdeményezője és levezetője Otto von Bismarck kancellár volt, aki az afrikai uralkodókat még csak nem is értesítette az eseményről. A konferencia utóéleteként aztán jött a második búr háború (1899-1902), Marokkó 1912-es felosztása Párizs és Madrid részéről, valamint Líbia olasz elfoglalása. A tovább örvénylő geopolitikai feszültségek végül az 1914-es első világháborúba torkollottak.

Az idei év fejleményeit vizsgálva ki kell emelni, hogy a 10 nappal ezelőtt az olasz kezdeményezésre összehívott tárgyalás Egyiptom, Franciaország, Ciprus és Görögország részvételével teljes kudarccal végződött.  Nagy meglepetésre Moszkva békítő kísérlete is megrekedt a napokban a két líbiai vezető között. A Sky News Arabíja tévécsatorna értesülése szerint Haftar tábornok a moszkvai tárgyalásokon ragaszkodott csapatai Tripoliba való bevonulásához és egy olyan új nemzeti egységkormány megalakításához, amelynek a tobruki parlament is bizalmat szavazott volna. Haftar a televízió tudomása szerint emellett elvetette Törökország részvételét a tűzszünet nemzetközi ellenőrzésében, és követelte „a Szíriából és Törökországból átdobott” zsoldosok feltétel nélküli kivonását.

EU-s katonai művelet jöhet

Számos előzetes jel szerint Berlin és az EU egy átfogó katonai beavatkozásra készül. Josep Borrell, az EU külügyi biztosa pénteken nem zárta ki ezt a lehetőséget a Spiegel-nek adott intejújában: „Ha tűzszünet lesz Líbiában, akkor az EU-nak készen kell állnia ennek végrehajtásában és ellenőrzésében”.

A biztos nem hagyott kétséget afelől sem, hogy a művelet kiterjedhet Észak-és Nyugat-Afrika egyéb területere.  Borrell kiemelte, hogy Mali, Burkina Faso és Niger régiója egy „puskaporos hordó”. Ezeken a hasábokon pár napja írtunk a francia katonai beszorulásról ebben a térségben.

Bismarck a példakép

Berlin a maga részéről tavaly márciusban újította meg Afrika-stratégiáját, amelyet elsőként 2014 tavaszán fogadott el. Az új változat kiemeli a kontinens „növekvő jelentőségét Németország és Európa számára”, ahogyan a gazdag természeti kincsek fellelhetőségét is. A dokumentum ezért felszólít Németország politikai, biztonsági és fejlesztési politikájának erősebb koncentrációjára Afrika irányába.

A befolyásos Tagesspiegel hasábjain Christoph von Marshall (akinek felmenői magas rangú külügyi vezetők voltak a Német Birodalomban) nem is csinál titkot Berlin vonalvezetéséből. „Németországnak most egy olyan hűvös reálpolitikai perspektívára van szüksége, mint amilyet Otto von Bismarck gyakorolt.” A szerző nem említi a Kongói Konferencia szégyenét, ehelyett megpendíti a Bismarck által levezényelt 1878-as Berlini Kongresszust, amely átmeneti nyugalmat hozott a Balkánon. De hozzáteszi hazája akkori és mostani pozíciójáról: „egy tisztességes közvetitő szerepe nem jelenti azt, hogy önzetlennek kell lennie és nem képviselheti a saját érdekeit”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Raiffeisen MKB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hirdetés

Címlapon

Kínai pénzen folynak Angliában technológiai kutatások – az eredményeket az ujgurok bánhatják

Kínai pénzen folynak Angliában technológiai kutatások – az eredményeket az ujgurok bánhatják

Angliai kutatóhely is részesül olyan pénzekből, melyet egy katonai és védelmi fejlesztésekkel foglalkozó kínai állami cég ítél oda intelligens technológiai kutatásokban való részvételért. Félő viszont, hogy az eredményeket a kínai hatóságok az ujgurok megfegyelmezésére használják majd fel.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank
Hirdetés

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ha holnap elkészülne, beadatná magának a koronavírus elleni oltást?