Hirdetés

Elnéptelenedő térségünk – a magyar és orosz tinédzserek fele kivándorolna

Káncz Csaba, 2020. január 16., 09:49

A fiatal, tanult csoportok nagyarányú elvándorlása az uralkodó rezsimeknek esélyt kínál arra, hogy a hátramaradottakból egy újfajta népet gyúrjon ki. Oroszországban 10 éves csúcsra ugrott az országot elhagyni szándékozók száma, az ország népessége 2100-ra megfeleződhet. Káncz Csaba jegyzete.

Visszhangtalan maradt a magyar sajtóban egy minapi bécsi kerekasztal beszélgetés. A téma Közép- és Kelet-Európa rohamos népességvesztése volt, amely a kutatók szerint a demokráciát is veszélyezteti a térségben. Egy kutató a helyzetet már a kommunista NDK 1961 előtti állapotához hasonlította, amikor a tömeges elvándorlásra válaszul Kelet-Berlinnek falat kellett felhúznia.

Kihaló térségek, politikai esélyek

Ivan Krasztev bolgár kutató szerint a fiatal, tanult csoportok nagyarányú elvándorlása az uralkodó rezsimeknek esélyt kínál arra, hogy a hátramaradottakból egy újfajta népet gyúrjon ki. A rezsim ellenségeit már nem kell Szibériába küldeni, elég, ha kinyitják a határokat előttük – hangsúlyozta a Bécsben élő kutató.

Az eseményen Tim Judah, a The Economist újságírója a Világbank előrejelzéseire hivatkozva megdöbbentő statisztikai adatokat közölt. Ezek szerint Bulgáriának 2050-re 39 százalékkal kisebb lesz a lakossága, mint az 1989-es rendszerváltáskor. Bosznia-Hercegovina esetében ez a mutató 29 százalék, Szerbiában 24 százalék, Horvátországban 22 százalék, hazánkban 20 százalék, Albániában 18 százalék, Lengyelországban pedig 14 százalék. Kisebb, csupán 2-6 százalék közötti esés várható Görögország, Csehország, Észak-Macedónia, Montenegró és Szlovákia esetében.

Judah és több más kutató is párhuzamot vont a jelenlegi helyzet, valamint a 19. század folyamatai között. Akkor a falvakból vándoroltak a nagyobb városokba az emberek, most pedig a szegényebb Keletről a tehetősebb Nyugat felé. Óriási különbség azonban, hogy míg a 19. században a falvakban a magas népszaporulat még akkor kiegyenlítette a veszteséget, napjainkban Kelet-Európa egyes vidékei rohamosan néptelenednek el.

Akut munkaerőhiány

Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója arról számolt be, hogy a Visegrádi Négyek országaiból felgyorsult a kiáramlás az ezredforduló óta. Csupán Lengyelországot 4.4 millió polgára hagyta el, a teljes lakosság 11.7 százaléka. Őket követik a csehek (8.5 százalék), Magyarország (6.5 százalék) és Szlovákia (6.3 százalék).

Alida Vracic bosnyák szakértő szerint hazája eredeti népességének a fele már külföldön él és dolgozik. Vracic szerint a politikai kliensrendszer is hozzájárul a rohamos elvándorláshoz, ahogyan az ökológiai katasztrófa is. Szarajevó levegője például jóval szennyezettebb, mint Pekingé.

Arról szintén a napokban érkezett hír, hogy Bulgária az akut munkaerőhiány miatt kiterjeszti a rekrutálásra kijelölt országok körét. Az eddigi körben Moldova, Örményország, Grúzia, Belarusz és Ukrajna szerepelt – ez most kibővült Tadzsikisztánnal, Üzbegisztánnal, Kirgizisztánnal és Mongóliával.

Kilátástalan fiatalok

Hazánk esetében egy 2016-os felmérés szerint az érettségizettek 16, a diplomásoknak pedig 21 százaléka tervezi, hogy külföldre megy hosszabb-rövidebb időre. A tanulók körében ennél is sokkal súlyosabb a helyzet: 67 százalékuk menne el az országból.  „Az oktatási rendszer átalakítása szerepet játszhat a kivándorlási szándékban” – mondta el akkor Sik Endre, a Tárki vezető kutatója.

Oroszországban a friss kutatások szerint 10 éves csúcsra ugrott az országot elhagyni szándékozók száma. A 18 és 24 év közötti korosztály 53 százaléka (!), míg a 25-39 év közötti korosztály 30 százaléka szeretne hátat fordítani Oroszországnak. A teljes népesség 21 százaléka fejezte ki vágyát arra, hogy elhagyja hazáját.

A megnevezett okok között vezet a gyerekek jövőjéért érzett aggodalom, a gazdaság állapota, az orosz politikai helyzet és a külföldön fellelhető jobb egészségügyi ellátás. Az ENSZ előrejelzése szerint a demográfiai folyamatok és a kivándorlás miatt 2100-ra az orosz népesség megfeleződhet, 84 millió főre zuhanva.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Hirdetés

Raiffeisen MKB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hirdetés

Címlapon

Kínai pénzen folynak Angliában technológiai kutatások – az eredményeket az ujgurok bánhatják

Kínai pénzen folynak Angliában technológiai kutatások – az eredményeket az ujgurok bánhatják

Angliai kutatóhely is részesül olyan pénzekből, melyet egy katonai és védelmi fejlesztésekkel foglalkozó kínai állami cég ítél oda intelligens technológiai kutatásokban való részvételért. Félő viszont, hogy az eredményeket a kínai hatóságok az ujgurok megfegyelmezésére használják majd fel.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank
Hirdetés

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ha holnap elkészülne, beadatná magának a koronavírus elleni oltást?